Ahhoz, hogy tudjuk venni a Masat-1 jeleit tudnunk kell mikor és hol van. A pozíció és a sebesség meghatározása nem egyszerű, mivel maga a műhold egy 10 cm élhosszú kocka, ami 300-1400 km távolságban van a Földtől. Adott a feladat: meghatározni a műholdunk pályáját. Ezen feladat annyiban egyszerűsödik, hogy 9 objektum közül kell kiválasztani a Masatot, melyek a felbocsátott űreszközöket jelentik. Mi a kiválasztást a rádiófrekvenciás Doppler-effektus segítségével végeztük.
Ennek menete a következő volt: Az AGI STK 9 program segítségével kiszámítottuk a közzétett TLE-k alapján az egyes objektumokra az áthaladások során az észlelőhelyről mérhető látszólagos vivőfrekvencia időbeli lefutását, mely a műholdak különböző radiális sebessége és pozíciója miatt a Doppler-effektus következtében eltérő minden objektumra. A TLE-kből a pályákat az SGP4 algoritmus alapján számolták a programok. A látszólagos vivőfrekvencia értékét az áthaladások során létesített rádiókapcsolat során mértük is. A mért és számított adatokat egy közös diagramban ábrázoltuk, és ez alapján döntöttünk.
A mérések könnyítése érdekében a legelső észleléseket követően 7 TLE közül kiválasztottunk egyet és a számítógép ez alapján vezérelte a rádiót, mi pedig ehhez képest kézzel korrigáltunk. Minden esetben az eredő frekvenciát rögzítettük. Az antennát saját fejlesztésű programmal és forgató vezérlővel irányította a számítógép automatikusan a megfelelő pozícióba, ugyanazon TLE-k alapján, amiket a látszólagos frekvencia kiszámításához alkalmaztunk.
A frekvenciaértékeket eleinte kézzel rögzítettük fél perces mintavételezéssel. Ezen módszer pontatlansága időben nagyon nagy, az emberi hiba lehetősége miatt. Az időbeli pontosság javítására a kézi adatrögzítést kiváltottuk számítógépes adatrögzítésre, a frekvenciarögzítés egy másodpercenként történt Yaesu FT897D rádióval és saját szoftverrel. A frekvencia követése a demodulált jel megjelenített spektrumvízesése alapján történt. A vivő- és a két oldalsávi jelet egy-egy 100 Hz szélességű ablakban tartottuk. Minél több mérést végeztünk, annál biztosabban látszott, melyik objektum lehet a Masat-1, mivel az idő előre haladtával a műholdak közötti távolság egyre nagyobb lett, így a látszólagos frekvenciák időbeli lefutásának grafikonja is széttolódott.
Az észleléseink és a számítások közötti eltérések két legnagyobb forrása a műhold rádióadója valódi frekvenciájának eltérése a névlegestől, mellyel a számítást végeztük, illetve az észleléskor használt időmérőnk pontatlansága. A Masat-1 névleges frekvenciája eltérhet 437,345 MHz-től, mivel a fent lévő oszcillátor hőmérsékletfüggő. Valójában a segédvívő frekvenciája 1,2 kHz-el feljebb van, tehát 437,3462 MHz, azért hogy a fent keletkező FSK jelet USB módban a 437,345 MHz-es frekvencián lehessen venni. Esetünkben ez a 1,2 kHz frekvenciabeli különbség a forrás frekvenciájában lényegében az észlelt értékekhez egységesen hozzáadódik, 0,1 Hz hibahatáron belül. Számításaink során a relativisztikus effektusokat is elhanyagoltuk, melyek 1 Hz hibát eredményeznek. Az időbeli eltéréseket csökkentendő a számítógépet úgy állítottuk be, hogy minden nap szinkronizálja az óráját a time.windows.com internetes időszerverrel, így az abszolút időmérés pontossága 1 s körülinek becsülhető. További hibát okoz a TLE-k pontatlansága, mivel ezen pályaadatok alapján számolja ki a program a műhold radiális sebességét a megfigyelőhöz viszonyítva.
Ahhoz, hogy lássuk mennyire pontos a mérésünk, elvégeztük a mérést és az összehasonlító számítást egy másik, azonosított műholdra, a CO-58-ra. Ez egy japán műhold, amit 2003-ban bocsátottak fel, azóta sugároz távíróban a 437,465 MHz-es névleges frekvencián, amitől a tapasztalatok szerint egy 1,2 kHz körüli konstanssal tér el fölfelé.
A mérések és összehasonlító számításokból néhány grafikont alább láthatunk. Vízszintes tengelyen az idő van CET-ben a téli időszámítás szerint(UTC+1 óra), óra perc másodpercben. Függőleges tengelyen a rádiófrekvencia látható MHz-ben. A feltüntettet segédvívő-korrekció és idő-korrekció értékei megadják, hogy a számolt értékek grafikonja mennyivel van eltolva a függőleges illetve vízszintes tengelyen, hogy a lehető legjobban illeszkedjen az észlelt frekvenciák görbéjére. Ezzel a sugárzott vivőfrekvencia korrekcióját illetve a saját és a TLE készítésekor használt abszolút időmérés közti eltérés korrekcióját tudjuk elvégezni. A Masat-1-es görbéknél a kirívóan eltérő értékek az adásra kapcsolás miatt jelentkeznek. A görbék elején az elszórt illetve a későbbi görbétől eltérő értékek azért vannak jelen, mert ekkor még nem vettük a műholdat, így nem tudtunk ráállni a frekvenciájára.
Összességében megállapítható, hogy az észlelt és a számított grafikonok közötti eltérés minimális az E objektum esetében, míg a többi objektumra számított görbék és az észlelés között jelentős az eltérés. A CO-58-cal végzett referenciamérésekből látható, hogy a jelforrás ismert frekvenciahibája, mely 1-2 kHz nagyságrendű, szépen korrigálható, és ekkor a görbék jól fedik egymást. Döntő azonban, hogy az időmérés korrekciója nélkül is 1-2 másodperces eltérésen belüli az észlelt és a számított görbe lefutása abban a szakaszban, ahol a frekvenciagörbe jelentősen változik. Ezzel megbizonyosodtunk az általunk használt és a TLE-k számításakor, mérésekor használt abszolút időmérés egyezéséről.
Ugyanilyen nagyságrendű időbeli eltérés mutatkozik a Masat-1-gyel felvett mérések és az E objektummal végzett számítások között is. A D objektum van legközelebb az E objektumhoz, de az idő- és frekvencia beli távolság a mérés hibájánál sokkal nagyobb; a jellemző időbeli eltérés a két objektum között 20-60 másodperc, frekvenciabeli eltérés 1000-2000 Hz. Így a két objektum a Doppler-mérések alapján egyértelműen megkülönböztethető.
Méréseink alapján tehát nagy biztonsággal megállapítható, hogy a Masat-1 az E objektum.
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 2012. március 19-én este eltávozott közülünk dr. Gál Gyula, a nemzetközileg is elismert légi- és világűrjogász. Végső búcsút 2012. március 29. napján 14:15 órakor veszünk tőle Budapesten, a Rákoskeresztúri Új Köztemetőben.
Rendkívüli műveltségével és felbecsülhetetlen értékű munkásságával példát mutatott a számára oly kedves ifjúságnak. 2010-ig folyamatosan oktatott különböző egyetemeken, legutóbb a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karán, de vendég előadóként többször tartott előadást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is.
2005-ben részesült a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetésben, amelyet “közel ötven éven át végzett tudományos tevékenysége, különösen a világűrjogi tudomány megalapozásában, művelésében és oktatásában elért, nemzetközi eredményei elismeréséül” vehetett át.
A világűrjog területén korszakalkotó munkásságát a világon elsők között megjelent, a Világűrjogról című monográfiája fémjelzi. 1964-ben magyar nyelven, majd 1969-ben angolul, aktualizált kiadásban jelent meg az Egyesült Államokban és Magyarországon is. A könyvben kifejtett nézetei forradalmiak voltak, amelyet az idő bizonyított, így emelve fel őt a nemzetközi közösség elismert tagjává. Rendszeresen publikált magyar, angol, és német nyelven is. Könyveit és egyéb publikációit világszerte megtaláljuk a világűr kutatását feldolgozó jelentősebb könyvtárakban, azokat rendszeresen hivatkozza a szakirodalom.
Az űrkorszak hajnalától képviselte, az általa átmeneti jellegűnek tekintett „tevékenység elméletet”, a légitér és a világűr elhatárolása vonatkozásában. A világűrjog a gyakorlatban a mai napig ezen a megközelítésen alapul.
Tagja és két cikluson keresztül elnökségi tagja volt a világűrjog első számú nemzetközi szervezetének, az IISL-nek (International Institiute of Space Law), majd megkapta az IISL Örökös Tiszteletbeli Elnöke címet. A Magyar Asztronautikai Társaság tagja és több évtizeden át felügyelő bizottságának elnöke volt. Úgyszintén részt vett a Magyar Veterán Repülők Egyesületében.
Örökre emlékezetes marad számunkra fergeteges előadói stílusa, nagyszerű humora és megszámlálhatatlan anekdotája a világűrjog és az élet minden területéről. Büszkék lehetünk, hogy ismerhettük őt. Eltávozása pótolhatatlan űrt hagy maga után szakmailag és emberileg egyaránt. Emlékét örökké őrizzük!
(dr. Sipos Attila és dr. Tari Fruzsina)
Orbán Viktor Miniszterelnök Úr 2012. március 8-án levélben gratulált fejlesztőcsapatunk vezetőjének, Dr. Gscwindt Andrásnak a csapat sikereihez. Olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy éppen a levél keltezésével egy napon, március 8-án készítette el a Masat-1 az első Földet ábrázoló űrfelvételeket, így ez a nap kettős fontosságú a Masat-1, és talán az egész magyar űrkutatás történetében. Idézünk a levélből: „Az érdem az Önöké, a dicsőség azonban mindannyiunké, valamennyi magyar emberé.” Dr. Gschwindt András válaszlevélben köszönte meg az elismerő szavakat.
A miniszterelnöki levél másolata megtekinthető itt.
Népszerű bejegyzések
