A Masat-1 fedélzetén több helyen is ragasztottunk. Ezen kötések hitelesítését azonban még a rázó vizsgálatok előtt el kellett végezni. A szakítópróba 2010. június 23-án történt.
A szakítópróbában a Műegyetem Gépészmérnöki Karán működő Polimertechnika Tanszék volt a segítségünkre.
A passzív helyzetstabilizációs rendszer építése során speciális anyagokat kellett megmunkálnunk. Egyrészt fogtunk egy nagyon hosszú, nagyon keskeny és nagyon-nagyon vékony szalagot, amelyet méretre kellett vágni. Kicsit pontosabban: egy 50 m hosszú, 5 mm széles, 70 mikrométer vastag speciális anyagból készült szalagot kellett méretre vágni és kifúrni százados tűréssel. Ez hagyományos eljárással nem végezhető el. Az ExaSol cég által alkalmazott lézeres megmunkálás segítségével azonban ki tudtunk vágatni több száz testet. A vágás után egy savas-ultrahangos fürdő várt a kivágott lapokra. Ezt követte a rétegelés és a hőkezelés. Utóbbiban a Magnetec-Ungarn Kft. szakemberei voltak segítségünkre.
A lapkák mellett kisméretű hasábokat is készíttettünk, szintén speciális anyagból. A méretre vágásban a FerrVáz Kft. nyújtott segítséget.
Május-június hónap az egyetemen egy különösen húzós időszak, a hallgatói és oktatói életben egyaránt a szorgalmi időszak lezárását, és a vizsgázást jelenti, a vizsgára való készülés minden előnyével és hátrányával. Mi ezekben a hetekben sem pihentünk, a szeptemberi határidő hajt minket. Terveink szerint június második felében kerül majd sor a még hiányzó alkatrészek, sablonok és próbatestek legyártására, július elején pedig a hivatalos kvalifikációs mérésekre.
A tantárgy bemutatja az űreszközök fedélzeti rendszereinek tervezését az ötlet megszületésétől a kivitelezésig. A tárgy lényegi célkitűzése az elméleti ismeretek elsajátításán túl a gyakorlatban felmerülő problémák és megoldások ismertetése konkrét esettanulmányokon keresztül. A hallgatók megismerkedhetnek a területen megtalálható piacvezető tervezőrendszerekkel és metódusokkal. A tárgy célja bemutatni a modern űreszközök világát és a bennük rejlő lehetőségeket. Nagy hangsúlyt fektetünk az űripar által támasztott követelmények ismertetésére és bemutatjuk, miként lehet ezen követelményeknek megfelelő űreszközt tervezni.
Űrtechnológia
A tantárgy áttekintést nyújt azokról a mérnöki ismeretekről, amelyek a világűrben alkalmazásra kerülő elektronikus eszközök tervezéséhez, konstrukciójához, teszteléséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódnak. Összefoglaló ismereteket kíván nyújtani, amely felöleli a kisebb részegység tervezését, de bemutatja a nagyobb űrberendezések, mint például mesterséges holdak, űrszondák rendszerszintű megvalósításának koncepcióját és módszereit is. Foglalkozik a műholdas kommunikáció elméleti és gyakorlati kérdéseivel, a nagy megbízhatóságú elektronikák tervezési és alkatrész választási problémáival, az interplanetáris tér, a mágnesezett plazma és a radioaktív sugárzás hatásaival, az űrkörnyezetbeli konstrukciós követelményekkel és konkrét példákon keresztül ismerteti meg a hallgatókat mindazokkal a problémákkal, amelyek az űrtechnológiával kapcsolatosak.
Az előző héten lehetőséget kaptunk próbamérések végezésére az Operettszínház színpadán, ahol az egyik napelemtáblánk modelljén vizsgáltuk, hogy a rendelkezésre álló nagy teljesítményű reflektorok segítségével el tudjuk-e érni a világűrben várható fénysűrűséget. A kísérletet sikerrel zártuk, a napelem kimenetén az űrbéli megvilágításnak megfelelő rövidzárási áramot mértük úgy, hogy eközben nem melegedett fel vészesen a modul. Így amint elkészül a repülő modell, annak a „napelemszimulátoros” működési próbáját és egyéb kapcsolódó méréseket a színpadon végezzük el.